Az ukrán vezetők tartanak tőle, hogy az elhúzódó háború egyre kevésbé foglalkoztatja a nyugati hatalmak vezetőit. Az idő Oroszországnak dolgozik?
Oroszország ukrajnai inváziója immár negyedik hónapja tart, a kijevi vezetés pedig attól tart, hogy a Nyugat egyre kevésbé elkötelezett abban, hogy segítsen visszaszorítani Moszkva agresszióját, számol be róla az AP.
Az USA és szövetségesei több milliárd dollárnyi fegyvert adtak Ukrajnának, Európa több millió menekültet fogadott be. Az az egység pedig példátlan a II. világháború utáni Európában, ami a Vlagyimir Putyin elnökkel és országával szembeni szankciók bevezetése kapcsán kialakult.
Ám ahogy a február 24-ei invázió miatti sokk alábbhagy, elemzők szerint a Kreml kihasználhatja az elhúzódó konfliktust.
A nyugati hatalmak esetleges csökkenő érdeklődése ugyanis Ukrajnát kényszerhelyzetbe hozhatja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kifejezte nemtetszését azokkal a nyugati felvetésekkel kapcsolatban, amelyek szerint valamiféle kompromisszumot kellene elfogadnia.
Szerinte Ukrajna maga dönt a béke feltételeiről.
Az olasz békejavaslatot elutasították, és Emmanuel Macron francia elnök szavai is felháborodást keltettek. Macron ugyanis arról beszélt, hogy bár Putyin inváziója „történelmi hiba”, mégis, amikor a harcok abbamaradnak, diplomáciai úton közösen kell megtalálni a kiutat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint ezek a szavak csak Franciaországra nézve lehetnek károsak.
Kijev célja egyértelmű: ki kell szorítani Oroszországot az újonnan elfoglalt kelet- és dél-ukrajnai területekről. Emellett vissza kell szerezni a 2014-ben annektált Krím-félszigetet és Donbász azóta szeparatisták által irányított területeit is.
Növekvő rezsiköltségek Nyugat-Európában
Ukrajnának azonban fejlettebb fegyverekre lesz szüksége a győzelem biztosításához Volodimir Fesenko politikai elemző szerint. Emellett a nyugati államoknak fenn kell tartaniuk a gazdasági szankciókat Moszkva gyengítése érdekében.
„Nyilvánvaló, hogy Oroszország arra a feltételezésre építi stratégiáját, hogy a nyugati országok elfáradnak, és fokozatosan elkezdnek finomítani a jelenlegi harcos retorikájukon” – mondta Fesenko.
És valóban e felé a forgatókönyv felé mutathat, hogy az energiaárak növekedése komoly gondokat okoz Nyugat-Európában. A lakosságnak egyre nagyobb villanyszámlákkal, üzemanyagköltségekkel és élelmiszerárakkal kell szembenéznie.
„Az európai egység kissé hanyatlik az orosz invázió kapcsán”
– mondta Matteo Villa, az ISPI milánói intézet elemzője. „Egyértelmű, hogy az Európai Unión belül is vannak olyan országok, amelyek egyre kevésbé hajlandók szankciókat támogatni.”
Óvakodva a további energiaszankciók gazdasági hatásaitól, az Európai Bizottsági is jelezte, hogy nem fogja elsietni az orosz gázzal kapcsolatos újabb korlátozó intézkedések előterjesztését.
